Tegnap

egy szép bizonyítvánnyal lettünk gazdagabbak, Gréta kiváló lett szinte mindenből. Ami itthon nem megy, vagyis amit itthon velem nem akar tanulni, mert irtóra unja, azzal a suliban semmi gond nincs. Tanár bácsi mindig csak jókat mond róla és igazán szépeket írt a bizonyítványba. Úgyhogy most adott gondolkodnivalót nyárra ez a gyerkőc. Valószínűleg mindennapos iskola lesz belőle jövőre. Ha úgy érezzük majd, hogy néha sok, hála Istennek bármikor pihenhetünk majd. Nagyon szeretem nálunk (mármint a suliban) ezt a rugalmasságot, és ezt a szerető légkört, ahol tényleg a gyerekek a legfontosabbak. Szeretek ott dolgozni és végtelenül hálás vagyok, hogy ide járhatnak a gyermekeim.
Holnap pedig irány Bózsva... Még össze kell készülni, de nagyon várjuk!

Kicsit

Sűrű volt az elmúlt hét, el is fáradtam rendesen... Apa pénteken megérkezett, érte mentünk Debrecenbe. Szombat este a Reménység Férfikórust láttuk vendégül Miskolcon a gyülekezetben. Vasárnap Gréta szülinapját ünnepeltük. Hétfőn családi napot tartottunk a Harsányi Kalandparkban,  kedd szünnap. Szerda osztályozóértekezlet nekem, míg a család többi tagja a strandon süttette a hasát. Csütörtökön Gergő ovis ballagása volt, ma pedig készülünk holnapra, holnap este visszük apát a repülőtérre,  aztán továbbmegyünk Dunántúlra, rokonlátogatni... Huh...
Közben a sok sütisütés (és sajnos evés is) ide-oda lefárasztott.
De mindemellett nagyon jó volt megélni ezt a sok mindent.
És bárki bármit mond, amellett, hogy szeretem is, de több okból is jó pedagógusnak lenni. Jövőre kicsit ugyan változtatunk néhány dolgon, már ami a családi életünket illeti, de alapvetően nincs okom panaszra. Elégedett vagyok a fizetésemmel, nagyon jó kollégáim vannak, van egy csomó szabadságunk, azt csinálhatom, amit szeretek... Hálás vagyok Istennek mindezért.